.png)
Röviden: A többügynökös beszerzési rendszer összefüggő feladatokat oszt szét AI-ügynökök között. Az egyik tisztázhatja az igényt, a másik ellenőrizheti a szállítói dokumentumokat, a harmadik pedig megvizsgálhatja, mire terjed ki a szerződés. Az együttműködés akkor hasznos, ha a megállapításaikból egységes értékelés készül, amelyben a nyitott kérdések és az emberi ellenőrzést igénylő döntések is látszanak.
Egy szállító már karbantartja az egyik gyártótelephely berendezéseit. A másik telephely is megbízná, de többféle munkával. A beszerzésnek tisztáznia kell, mi változott, a szállítói dokumentáció megfelelő-e az új megbízáshoz, és kiterjed-e rá a meglévő szerződés.
A válaszok különböző forrásokban találhatók: az új igényben, a szállítói nyilvántartásban, az igazolásokban, az aláírt szerződésben és annak módosításaiban. Több ügynök párhuzamosan is utánajárhat ezeknek a kérdéseknek, de a megállapításaiknak ugyanarra a szállítóra, telephelyre és megbízásra kell vonatkozniuk.
A többügynökös rendszer feladata, hogy összehangolja a külön vizsgálatokat, és a beszerző egyetlen, használható értékelést kapjon.
A többügynökös, más néven multi-agent rendszerben több AI-ügynök dolgozik egy közös eredményért. Mindegyiknek saját feladata van, és hozzáfér az ahhoz szükséges eszközökhöz és információkhoz. Használhatják ugyanazt az AI-modellt, miközben a felelősségük és a jogosultságaik eltérnek.
Attól, hogy egy termékben több AI-funkció van, ezek még nem feltétlenül működnek együtt. Több egymás után vagy párhuzamosan futó AI-lépés sem jelent önmagában több ügynököt: az egyes ügynököknek a saját részfeladatukon belül valamennyi önállóságra is szükségük van a következő művelet megválasztásában. A szállítói példában az együttműködés azt jelenti, hogy a megbízás megerősített változásáról a dokumentumokat és a szerződést vizsgáló ügynökök is értesülnek, eredményeik pedig bekerülnek a közös értékelésbe.
Az ügynökök munkája két fő módon hangolható össze. A munkafolyamat-motor elindíthatja az egyes feladatokat, továbbíthatja az eredményeket a következő lépésnek, és követheti, mi készült már el. Más megoldásban egy koordináló ügynök osztja ki a feladatokat, összesíti a megállapításokat, és eldönti, milyen további ellenőrzést kérjen. Az Anthropic többügynökös kutatási rendszere ez utóbbira mutat példát: egy vezető ügynök ad feladatokat a többinek. Mindkét megoldásba beilleszthetők emberi döntések. Az alábbi példában a munkafolyamat-motor koordinálja a munkát.
Az alapokat az AI-ügynökök beszerzési működéséről szóló cikkünk, a beállításokat és az indulást pedig a bevezetési útmutató mutatja be. Itt a több ügynök közötti együttműködésre összpontosítunk.
Az alábbi szemléltető példában egy karbantartó szállító munkáját az A telephelyről a B telephelyre is kiterjesztenék. Az új igény olyan speciális berendezéseket is tartalmaz, amelyek nem szerepeltek az eredeti megbízásban. A példában a szerződésekhez és a szállítói dokumentumokhoz külön hozzáférés tartozik, az eredményeket pedig eltérő szakterületek munkatársai ellenőrzik.
A beszerzési felelős értékelést kér az új követelményekről, az ezeket alátámasztó dokumentumokról és a szerződés hatályáról. A szállító elfogadásáról és az új kötelezettségvállalásról továbbra is a kijelölt munkatársak döntenek.
| Az ügynök feladata | Engedélyezett hozzáférése a példában | Ellenőrzésre átadott eredmény |
|---|---|---|
| Az igény tisztázása | Az új igény, a berendezéslista és az igénylő válaszai | Megerősített telephely, elvégzendő munkák és elvárt kezdési időpont |
| A szállítói dokumentumok vizsgálata | A szállítói dokumentumok és a megbízás követelményei | Rendelkezésre álló igazolások, hiányzó dokumentumok és szakértői kérdések |
| A szerződés hatályának vizsgálata | Aláírt szerződések, módosítások és az új megbízás megerősített tartalma | Lényeges szerződéses pontok, lehetséges hiányok és a szerződés felelősének szánt kérdések |
A példában a munkafolyamat-motor indítja el a három vizsgálatot, továbbítja a megbízás pontosított tartalmát, követi az ellenőrzések állapotát, és az eredményeket a megfelelő munkatársakhoz irányítja. Minden ügynök és ellenőrzést végző munkatárs csak a szerepköre szerint engedélyezett megállapításokat és hivatkozásokat kapja meg.
Az igényt vizsgáló ügynök észreveszi, hogy a kérésben „az A telephelyével megegyező karbantartás” szerepel, a berendezéslistán viszont egy további kategória is található. Megkérdezi az igénylőt, hogy ez is része-e a megbízásnak.
Az igénylő megerősíti, hogy igen. A pontosított igényt a többi ügynök is megkapja.
A szállítói dokumentumokat vizsgáló ügynök közben már összegyűjtheti a meglévő iratokat. Azt azonban csak az igénylő válasza után állapíthatja meg, hogy ezek megfelelnek-e az új megbízás követelményeinek. A munka egy része tehát párhuzamosan haladhat, bizonyos következtetésekhez viszont meg kell várni egy korábbi lépés eredményét.
A szállítói dokumentumokat vizsgáló ügynök összeveti az elérhető iratokat a vállalat követelményeivel. Talál egy érvényes biztosítási dokumentumot és egy lejárt képzési igazolást, amely az újonnan bevont berendezésekhez kapcsolódik.
Ezután friss igazolást keres abban a dokumentumtárban, amelyhez hozzáfér. Ha nem talál, előkészíti a hiánypótlási kérést, és jelzi a hiányt az illetékes szakértőnek.
A szerződést vizsgáló ügynök átnézi az aláírt megállapodást és a módosításokat. A szerződés az A telephelyet nevezi meg, az elérhető módosítások között pedig nincs olyan, amely kifejezetten bevonná a B telephelyet. Az ügynök a vonatkozó szövegrészekkel együtt továbbítja a szerződés felelősének a kérdést: szükséges-e kiterjeszteni a megállapodást az új helyszínre?
Ezek a megállapítások az új megbízásra vonatkoznak. Nem helyettesíthetők egy általános „szállító jóváhagyva” státusszal.
Az ellenőrzések befejeztével a munkafolyamat egyetlen tömör értékelésbe rendezi a megerősített igényt, a hiányzó képzési igazolást és a szerződéses kérdést:
| Terület | Megállapítás | Következő lépés |
|---|---|---|
| Igény | A B telephely megbízása további berendezéskategóriára is kiterjed | Minden további ellenőrzés a megbízás megerősített tartalmából induljon ki |
| Szállítói igazolások | Nem található friss képzési igazolás | A beszerző bekéri, a szakértő ellenőrzi |
| Szerződés | Az elérhető megállapodás csak az A telephelyet nevezi meg | A szerződés felelőse megvizsgálja, szükséges-e módosítás |
A beszerző látja, mi tisztázott, mi maradt nyitva, és kinek kell lépnie. Három külön összefoglalóból már nem neki kell összeállítania, hol tart az ügy.
Egy használható megállapításból kiderül, mire vonatkozik, és mi támasztja alá. Az „érvényes biztosítási dokumentum” mellett szerepelnie kell, melyik szállítói jogi személyről van szó, melyik dokumentumot vizsgálták, és milyen dátum alapján tekinthető érvényesnek. Azt, hogy a biztosítás az új munkára is kiterjed-e, külön szakértői értékelés tisztázhatja.
Ugyanígy a „szerződés ellenőrizve” önmagában keveset mond a B telephelyről. A beszerzőnek tudnia kell, melyik megállapodást és módosításokat vizsgálták, és ezek mit mondanak az új helyszínről.
A példában minden ügynök eredményéhez hozzá kell tartoznia:
Így az eredmények összesítésekor sem vesznek el a döntést befolyásoló fenntartások. A beszerző pedig közvetlenül össze tudja vetni a megállapítást a forrásával.
Tegyük fel, hogy az igénylő később kiveszi a speciális berendezéseket a megbízásból.
Ez érinti a képzési igazolás kérdését. A dokumentumokat vizsgáló ügynöknek újra kell értékelnie, szükség van-e még az iratra, hiszen az ahhoz kapcsolódó munka már nem része a megbízásnak.
A B telephely szerződéses kérdése ettől még nyitva maradhat. A rendszernek az érintett megállapításokat kell frissítenie, a továbbra is érvényes eredmények megtartásával.
A beszerző szempontjából az a fontos, hogy az értékelés az aktuális igényre épüljön. A rögzített előzményekből pedig később is kiderüljön, miért zártak le vagy módosítottak egy korábban nyitott kérdést.
Ugyanez érvényes új dokumentum beérkezésekor. Egy friss igazolás alapján a kapcsolódó megállapítást kell felülvizsgálni; ettől még nem változhat meg automatikusan a teljes szállítói értékelés státusza.
A szállítói dokumentumokat vizsgáló ügynök aktív szállítót jelezhet, miközben a szerződést vizsgáló ügynök szerint az elérhető megállapodás nem terjed ki kifejezetten a B telephelyre.
Mindkettő lehet helyes. Az egyik a szállító státuszáról, a másik egy adott szerződés hatályáról szól. Ennek a különbségnek a közös értékelésben is meg kell maradnia.
A tényleges ellentmondást viszont ki kell vizsgálni. Ha az egyik ügynök talál egy, a B telephelyet bevonó módosítást, a másik szerint pedig ilyen nincs, először a használt dokumentumokat és verziókat kell ellenőrizni. A fennmaradó értelmezési kérdést a szerződés felelőse tisztázza.
Az ügynökök egyetértése önmagában sem igazolja a pontosságot. Mindketten támaszkodhatnak ugyanarra a hibásan kinyert adatra vagy elavult nyilvántartásra. Ezért az alátámasztó források továbbra is nélkülözhetetlenek.
A munkafolyamat kezeli az üzleti folyamatot: az igény státuszát, a szükséges ellenőrzéseket és a jóváhagyások sorrendjét. Ezen belül az ügynökök végzik el a rájuk bízott vizsgálatokat és előkészítést.
A példában az igénylő megerősíti a megbízás tartalmát, a szakértő értékeli a szállítói igazolásokat, a szerződés felelőse pedig ellenőrzi a megállapodás hatályát. A szükséges vizsgálatok lezárása után a jogosult jóváhagyó dönt a kötelezettségvállalásról.
Ha valamelyik vizsgálat elakad, a beszerző a már elkészült eredmények mellett annak állapotát és nyitott kérdését is kapja meg. A rendszerből egyértelműen ki kell derülnie, mely döntésekkel kell emiatt várni.
A hozzáférési szabályok a megállapításokra és az eredeti dokumentumokra egyaránt vonatkoznak. A szerződést vizsgáló ügynök például a jogosultságainak megfelelően értesülhet arról, hogy egy képzési követelmény teljesítése még kérdéses, anélkül, hogy magát a korlátozott hozzáférésű igazolást megkapná. Az iratot ebben a példában csak a szállítói dokumentumokat vizsgáló ügynök és az ellenőrzésért felelős szakértő érheti el.
A szállítói példában eltérnek a feladatok, a hozzáférések és az ellenőrzést végző munkatársak. Így minden ügynök a számára engedélyezett forrásokon dolgozhat, miközben a munkafolyamat követi a teljes feladat állapotát.
A külön ügynökök alkalmazása az egyik módja e határok megtartásának, de egyetlen ügynök hozzáférései is szabályozhatók szoftveresen. Több ügynök mellett akkor szól erősebb érv, ha a jól elkülönülő feladatokhoz külön hozzáférések és önállóan végezhető munka is társul. A hasznuk végül azon múlik, hogy az együttműködés jobb eredményhez vezet-e.
Szűk feladathoz egyetlen ügynök is elegendő lehet. A kiszámítható lépések célzott AI-funkciókkal kiegészített munkafolyamattal is kezelhetők. Több ügynököt akkor célszerű alkalmazni, ha a külön felelősségi körök segítik a munkát, és az eredmények megbízhatóan összekapcsolhatók.
A Fluenta One-ban az összehangolást a munkafolyamat végzi. Egy folyamat több AI-feladatot is elindíthat párhuzamosan. A költségkeret ellenőrzésekor például külön ügynökök egy időben vizsgálhatják az igény eltérő szempontjait. Eredményeik az emberi feladatokkal együtt kapcsolódnak a folyamat következő lépéséhez.
A szállítói példában bemutatott hozzáférési határok egy lehetséges konfigurációt szemléltetnek. Egy konkrét folyamat beállításakor kell tisztázni, hogy elegendő-e egy ügynök, vagy indokolt külön részfeladatokat kialakítani; milyen megállapítások adhatók át; mely változások igényelnek új ellenőrzést; és kihez kerüljenek a nyitott kérdések.
Ugyanaz a többügynökös beszerzési szoftver és a beszerzés automatizálása?
A beszerzés automatizálása előre rögzített szabályokat, folyamatirányítást és más automatizált feladatokat is magában foglal. A többügynökös rendszer kifejezetten több, összefüggő feladatot ellátó ügynökre épül. A kettő ugyanazon a platformon belül is működhet.
Különböző AI-modelleket kell használniuk az ügynököknek?
Nem. Az ügynökök használhatják ugyanazt a modellt eltérő utasításokkal, eszközökkel és jogosultságokkal. A feladatuk és a munkájuk összehangolása különbözteti meg őket.
Minden többügynökös rendszerhez kell koordináló ügynök?
Nem. Az összehangolást vezető ügynök, előre rögzített folyamatszabályok vagy a kettő kombinációja is végezheti. Az a lényeg, hogyan osztja ki a rendszer a feladatokat, kezeli az egymásra épülő lépéseket és kapcsolja össze az eredményeket.
Jóváhagyhatja az egyik ügynök a másik munkáját?
Egy ügynök meghatározott szempontok alapján ellenőrizheti egy másik eredményét. Ez további ellenőrzést jelent, de önmagában nem üzleti jóváhagyás. Továbbra is a szervezet jogosultsági szabályai határozzák meg, ki vagy mi engedélyezheti a következő lépést.
Egy Fluenta One-demó során átbeszélhetjük, hogyan illeszkedhetnek az egymáshoz kapcsolódó ügynökfeladatok egy konkrét beszerzési folyamatba.
.png)
.png)
.png)
.png)
