Képzelje el Pétert, egy beszerzési vezetőt, aki hétfő reggel belép az irodájába. Két különböző valóság várhatja:
Az első verzióban egy fejlett AI-eszköz elérhető a számítógépén. Péter megnyitja a programot, beírja a kérdéseit, kézzel feltölti a beszállítói adatokat, és az AI hasznos elemzést készít számára. Ez értékes, de Péternek minden lépést kezdeményeznie kell – az AI csak akkor működik, ha Péter "kézbe veszi" és utasítja.
A második verzióban egy AI-ügynök már dolgozik, amikor Péter megérkezik. Automatikusan feldolgozta a hétvégén beérkező számlákat, azonosította a figyelmet igénylő problémákat, és már el is indított rutinfolyamatokat. Péternek csak a stratégiai döntéseket kell meghoznia, az AI minden mást önállóan kezel – beágyazva a vállalati munkafolyamatba.
Ez a két forgatókönyv szemlélteti a mai vállalatok egyik kulcsfontosságú stratégiai döntését: az AI-t pusztán eszközként vagy aktív munkaerőként kell-e alkalmazni?
Az AI eszközként történő alkalmazása olyan, mint egy rendkívül fejlett kalapács használata. Bármilyen kifinomult is ez a kalapács, nem fog magától szöget beütni – minden alkalommal fel kell emelni és használni kell.
Katalin, egy vállalati jogász, AI-alapú szerződéselemző eszközt használ. Ez lenyűgöző módon képes azonosítani a kockázatos záradékokat és javaslatokat tenni. De Katalinnak minden új szerződést manuálisan kell feltöltenie, az elemzést kérnie kell, majd az eredményeket értelmezve kell döntést hoznia. Az AI hasznos, de passzívan várja a parancsait.
Az AI mint eszköz jellemzői:
Ezzel szemben az AI munkavállalóként való alkalmazása olyan, mintha a kalapácsot egy futószalag mellett álló robot kezébe adnánk. Az AI ügynök beépül a szervezet munkafolyamatába, önállóan figyeli az eseményeket, és beavatkozik, amikor szükséges – emberi kezdeményezés nélkül.
Balázs, egy pénzügyi osztályvezető egy olyan cégben, ahol sikeresen integráltak AI-ügynököket a számlafeldolgozási folyamatba. Az ügynökök folyamatosan figyelik a beérkező számlákat, automatikusan egyeztetik a megrendelésekkel, azonosítják az eltéréseket, és csak akkor kérnek emberi beavatkozást, amikor valamit nem tudnak megoldani. A rendszer 24/7 működik, nem várva Balázs vagy csapata utasításaira.
Az AI mint munkavállaló jellemzői:
A különbség nem pusztán elméleti. A workflow-ba integrált AI-ügynökök drámai hatékonyságnövelést eredményeznek három kulcsfontosságú módon:
Amikor az AI csupán eszköz, az emberi kapacitás továbbra is szűk keresztmetszet marad. A legfejlettebb AI-eszköz sem hoz hasznot, ha a felhasználónak nincs ideje "kézbe venni".
Egy magyar logisztikai vállalatnál a beszerzőknek hetente kellett beszállítói kockázatelemzést futtatniuk az AI-eszközzel. Gyakran erre nem jutott idő a napi feladatok mellett, így a kockázatok észrevétlenek maradtak. Miután átálltak egy workflow-alapú AI-ügynökre, amely folyamatosan figyeli a beszállítókat és automatikusan jelez, a kockázatok feltárási aránya 27%-ról 94%-ra nőtt.
Az AI eszközként csak akkor aktív, amikor az ember használja, a workflowba integrált AI ügynök viszont a nap 24 órájában, a hét minden napján dolgozhat.
Egy budapesti pénzintézet AI-eszközt használt csalásdetektálásra, de csak munkaidőben, amikor az elemzők futtatták az ellenőrzéseket. Az AI-ügynök bevezetése után, amely integrálódott a tranzakció-folyamatba, a hétvégén azonosított csalási kísérletek száma 340%-kal nőtt, mivel az automatizált rendszer akkor is működött, amikor az emberi elemzők nem dolgoztak.
Az AI eszközként növeli az emberi termelékenységet. Az AI munkavállalóként átalakítja az emberi szerepeket, lehetővé téve, hogy a szakemberek csak a magas értékű döntésekre koncentráljanak.
Egy magyar gyártó vállalatnál az AI-eszközök bevezetése 22%-kal növelte a beszerzők termelékenységét. Amikor átálltak a workflow-alapú AI-ügynökökre, a beszerzők 78%-kal több stratégiai projektre tudtak koncentrálni, mivel a rutinfeladatokat az AI-ügynökök végezték.
A workflow-alapú AI-ügynökök bevezetése nem egy ugrás, hanem egy fokozatos átmenet. A legtöbb vállalat három fejlődési szakaszon megy keresztül:
1. Automatizációs szigetek: Kezdetben az AI-ügynökök csak izolált, alacsony kockázatú területeken működnek, mint például a rutinszerű adatbevitel vagy egyszerű kategorizálási feladatok. Ezek már önálló működést biztosítanak, de hatásuk még korlátozott.
2. Folyamatláncok összekapcsolása: A következő lépésben az AI-ügynökök már teljes folyamatokat kezelnek, például a beszállítói regisztrációtól a kockázatértékelésen át a szerződéskészítésig. Itt már jelentős hatékonyságnövekedés tapasztalható.
3. Adaptív ökoszisztéma: A legfejlettebb szint, ahol az AI-ügynökök nemcsak végrehajtanak, hanem tanulnak és alkalmazkodnak is. Az ügynökök együttműködnek, optimalizálják a folyamatokat, és proaktívan javasolnak fejlesztéseket.
A magyar vállalatok többsége jelenleg az első és második fázis között helyezkedik el, és a workflow-alapú megközelítés segíthet nekik gyorsabban eljutni a harmadik szintre.
A legtöbb mai AI-megoldás továbbra is az eszköz paradigmát követi – fejlett funkciókat kínálnak, de az embernek minden alkalommal használnia kell ezeket. A Fluenta One alapvetően más megközelítést alkalmaz. Platformunk AI-ügynökeit közvetlenül a munkafolyamatokba integráljuk, lehetővé téve, hogy önállóan cselekedjenek.
A Fluenta One AI-ügynökei nem csupán passzív eszközök, hanem aktív résztvevők a beszerzési folyamatokban:
Az AI eszközként vagy munkavállalóként való használatának kérdése valójában arról szól, milyen mértékű értékteremtést várunk a technológiától. Az AI mint eszköz értékes, de korlátozott – olyan, mint egy kalapács, amely csak akkor hasznos, ha valaki felveszi. Az AI mint munkavállaló, beépítve a munkafolyamatokba, önállóan cselekszik, megszüntetve a szűk keresztmetszeteket és felszabadítva az emberi tehetséget a stratégiai feladatokra.
A legsikeresebb vállalatok nem egyszerűen AI-eszközöket adnak a munkatársak kezébe, hanem workflow-alapú AI-ügynököket integrálnak a működésükbe. A Fluenta One platform pontosan ezt teszi lehetővé: az AI-t nem csak okosabbá, hanem önállóbbá is teszi, valódi digitális munkaerővé alakítva.
Ahogy a technológia fejlődik, a kérdés már nem az, hogy "használjuk-e az AI-t", hanem hogy "hogyan integráljuk az AI-ügynököket a munkafolyamatainkba". A válasz erre a kérdésre alapvetően meghatározza a vállalatok versenyképességét a következő évtizedben.
