Röviden: A beszerzési csapatok tartós költségnyomással, piaci volatilitással és szakemberhiánnyal küzdenek, és erre az AI és az automatizáció a leggyakorlatiasabb válasz. A Keelvar Voices of Sourcing kutatása szerint a beszerzési vezetők 52%-a már használ sourcing-automatizációt, és akik még nem vezették be, ugyanazokat az előnyöket várják, amelyekről a korai alkalmazók beszámolnak. A fő akadály nem maga a technológia, hanem a költségkeret (60% említi), a bizonytalan haszon és a kontroll elvesztésétől való félelem. Magyarországon nagyobb a lemaradás: az MLBKT-vel közös felmérésünk szerint a szervezetek 56%-a még semmilyen AI-megoldást nem vezetett be. A felzárkózás egyetlen, jól mérhető folyamattal, tiszta adatokkal és világos célokkal kezdődik.
Az AI-t és az automatizációt a beszerzésben sokáig kísérletként kezelték: érdekes volt kipróbálni, de könnyű volt elhalasztani. Ez megváltozott. Folyamatos árnyomás, kiszámíthatatlan piacok és szűkülő szakemberkínálat mellett az e-mailekre, táblázatokra és kézi jóváhagyásokra épülő csapatok egyszerűen nem tudják tartani a tempót. Azok a szervezetek, amelyek korán automatizáltak, ma ugyanannyi emberrel nagyobb volument kezelnek, és gyorsabb, jobban dokumentált döntéseket hoznak. A többiek azt tapasztalják, hogy a távolság egyre nő.
A bizonytalanság a beszerzés megszokott működési környezetévé vált. A Keelvar Voices of Sourcing 2025 jelentésében a beszerzési vezetők 72%-a bizonytalannak ítélte a piaci helyzetet, 38% pedig úgy látta, hogy a piac romlott. A leggyakoribb aggodalmaik:
Ezek egyike sem oldható meg pusztán több munkával. Gyorsabb piacelemzést, gyakoribb versenyeztetést és jobb rálátást igényelnek a beszállítói teljesítményre, és pontosan itt térül meg az automatizáció.
Ha szűkösek az erőforrások, a hatékonyság kerül az első helyre. Ugyanebben a kutatásban a beszerzési vezetők a költséginflációt (62%), a költségkezelést (56%), a munkaerő megtartását (38%) és a fenntartható megoldásokat (33%) nevezték meg fő gondjukként, 49%-uk pedig a tehetségek felvételét és megtartását tartotta a legnagyobb belső kihívásnak.
Az automatizáció ezek közül többre egyszerre ad választ. A vezetők 52%-a számolt be arról, hogy sourcing-automatizációt használ az időmegtakarítás, a költségcsökkentés és a nagyobb pontosság érdekében. Figyelemre méltó, hogy azok a vezetők, akik még nem vezették be ezeket az eszközöket, ugyanazokat az előnyöket várják, amelyeket a korai alkalmazók már látnak. Az érték tehát már nem kérdés; az a kérdés, ki aknázza ki előbb.
Az MLBKT-vel közös felmérésünk szerint a magyar beszerzés még inkább lemaradásban van. A megkérdezett szervezetek 56%-a semmilyen AI-megoldást nem vezetett be, mindössze 10% használ rendszeresen AI-t, és 80% akkor is e-mailben bonyolítja a tendereket, ha van beszerzési rendszere. Az AI és az automatizáció iránti érdeklődés nő, de a tényleges bevezetési döntések többsége még hátravan.
A leggyakoribb akadály a pénz: a beszerzési vezetők 60%-a elégtelen költségkeretre hivatkozik. Emögött rendszerint mélyebb probléma húzódik meg. A beszerzést még mindig gyakran költséghelyként kezelik, nem pedig olyan funkcióként, amely a margint védi, ezért nehéz indokolni a folyamataiba történő beruházást.
A tétovázás is szerepet játszik. Azok a döntéshozók, akik még nem vezettek be automatizációt, a következő okokat említették:
Ezek többsége inkább ismerethiány, mint valódi akadály. Az automatizáció nem veszi el a kontrollt a beszerzőktől: a jóváhagyási folyamatok, a naplózás és a szabályalapú döntések általában átláthatóbbá teszik a folyamatokat, mint amilyen az e-mailes munka valaha volt.
A figyelem a generatív AI-kísérletektől a tágabb, gyakorlati AI-alkalmazások felé tolódik: ajánlatok összehasonlítása, beszállítói kockázatok figyelése, számlapárosítás, valamint olyan AI-ágensek, amelyek a rutinlépéseket önállóan elvégzik. Sok szervezet ezt centralizációval kapcsolja össze, és beszerzési kiválósági központokat épít a folyamatok egységesítésére, a költések kezelésére és a kategóriastratégiák fejlesztésére. A Keelvar kutatásában a vezetők 46%-a tervezte így csökkenteni a működési költségeket.
Ezek a változások együtt teszik a beszerzést stratégiai szereplővé adminisztratív funkció helyett.
Az AI és az automatizáció ma már nem választható extra a beszerzésben. Az adatok éles választóvonalat mutatnak azok között a szervezetek között, amelyek beépítették ezeket a napi munkába, és azok között, amelyek még a megfelelő pillanatra várnak, és ez a különbség folyamatosan nő. Az akadályok főként a költségkerethez, a tudáshoz és a bizalomhoz kötődnek, és mindhárom kezelhető egy fókuszált kezdéssel, tiszta adatokkal és mérhető eredményekkel.
1. Miért számít ma már elengedhetetlennek az AI és az automatizáció a beszerzésben?
Mert a beszerzésre nehezedő nyomás, például az árak ingadozása, a költséginfláció és a szakemberhiány, kizárólag kézi folyamatokkal nem kezelhető. Az automatizációval ugyanaz a csapat nagyobb volument tud kezelni, gyorsabban reagál a piaci változásokra, és jobban dokumentálja a döntéseit. A Keelvar kutatása szerint a beszerzési vezetők 52%-a már használ sourcing-automatizációt.
2. Mi a bevezetés legnagyobb akadálya?
A költségkeret. A beszerzési vezetők 60%-a elégtelen forrásra hivatkozik, gyakran azért, mert a beszerzést még nem tekintik a margint védő funkciónak. Ezt követi a bizonytalan haszon, a technológia vélt éretlensége és a kontroll elvesztésétől való félelem.
3. Az automatizáció azt jelenti, hogy elveszítjük a kontrollt a beszerzési döntések felett?
Nem. A jól megtervezett automatizáció a mérlegelést igénylő döntéseket a beszerzőknél hagyja, az ismétlődő lépéseket pedig világos szabályokkal, jóváhagyásokkal és naplózással kezeli. A gyakorlatban a folyamatok átláthatóbbá válnak, mint az e-mail-alapú munka mellett.
4. Hogyan áll a magyar beszerzés nemzetközi összevetésben?
Lemaradásban van. Az MLBKT-vel közös felmérésünk szerint a magyar szervezetek 56%-a semmilyen AI-megoldást nem vezetett be, mindössze 10% használ rendszeresen AI-t, és 80% még mindig e-mailben bonyolítja a tendereket.
5. Hol érdemes elkezdeni?
Egyetlen, jól mérhető folyamattal, például a tenderezéssel vagy a számlapárosítással, adattisztítással és világosan kijelölt célokkal együtt. A korai, látható eredmények megkönnyítik a következő lépés költségkeretének megszerzését.
.png)
.png)
.png)
