.png)
Röviden: Az MLBKT-vel, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társasággal közös kutatásunk 77 beszerzési szakembert kérdezett meg, jellemzően nagyvállalati háttérrel. A kép vegyes: a válaszadók 85%-ánál van valamilyen szintű beszerzési centralizáció, 81% használ elektronikus rendelést, ugyanakkor 80% még mindig e-mailben bonyolítja a tendereket, 73% szakszoftver nélkül értékeli az ajánlatokat, 53%-nál pedig egyáltalán nincs elektronikus szerződéskezelés. Az AI terén 56% semmit nem vezetett még be. A Deloitte globális CPO-kutatásához mérve Magyarország egyértelműen lemaradásban van – bár a legfrissebb nemzetközi adatok szerint az AI-pilótákat termelésbe állítani szinte mindenhol nehézkes. Ami igazán számít, az nem az eszközpark: a képzés, az adatminőség és a világosan kijelölt átalakulási célok hiányoznak leginkább.
Két beszerzési részleg dolgozhat ugyanazon a piacon, mégis teljesen más korban él: az egyik e-mailben bonyolítja a tendereket, Excel-táblákkal és papíralapú szerződésekkel, a másik AI-alapú ajánlatelemzést, automatizált beszállítói teljesítménykövetést és önpárosító számlázást használ. Ez a kontraszt nem jóslat – ez a magyar beszerzés jelenlegi valósága.
A beszerzés világszerte gyors ütemben alakul át, és az MLBKT – a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság – közös kutatásunk arra kereste a választ, hogy a magyar beszerzés hol helyezkedik el ebben az átalakulásban. Az eredmények vegyes képet mutatnak: néhány területen komoly előrelépés látszik, máshol viszont továbbra is komoly kihívások vannak.
A kutatás 77 beszerzési szakember válaszaira épül, akik döntő többségben 500, illetve 1000 főnél nagyobb szervezeteket képviselnek. A minta sokszínűsége az egyik legnagyobb erénye, ugyanakkor jól látszik, hogy a gyártó- és energiaipar jár élen a trendek alakításában.
A megkérdezett vállalatok többsége, amelyek jellemzően 500 és 1000 fő közötti létszámmal működnek, megtette az első lépéseket a digitális átalakulás felé. A felmérés a következő szervezeti mintázatokat mutatja:
A felmérés szembetűnő ellentmondásokat mutat a beszerzési csapatok tényleges működésében:
A szerződéskezelés terén hasonló hiányosságok látszanak: 53%-nál nincs elektronikus szerződéskezelő rendszer, és azok között is, akiknél van, csupán 8%-ban érhető el integrált e-aláírás. Van azért pozitívum is: a válaszadók 83%-ánál működik olyan közös felület, amely osztályokon átívelően biztosít rálátást a szerződésekre.
A megrendeléskezelés terén már biztatóbb a kép:
Az eredmények jelentős szakadékot mutatnak a hazai AI-alkalmazás és a nemzetközi benchmarkok között. A Deloitte immár tizenkettedik alkalommal készült globális CPO-kutatása – amely több mint 250 beszerzési vezető válaszaira épül mintegy 40 országból – szerint a vezetők 92%-a értékeli vagy tervezi a generatív AI-képességek bevezetését, 37% pedig már pilot fázisban van vagy éles üzemben használja.
Az AI hazai alkalmazásának jelenlegi állapota a következő:
Ahol már használnak AI-t, ott elsősorban fordításra és kommunikációra (25%), adatelemzésre (11%), valamint tartalomgenerálásra (7%) alkalmazzák.
Ez a lemaradás nem kizárólag magyar jelenség. Nemzetközi szinten is sokkal gyorsabban futottak a pilot projektek, mint a termelésbe állítás: a beszerzési csapatok nagyjából fele futtatott már AI-pilotot, de csak egy szűk kisebbség jutott el a nagy léptékű bevezetésig. A nemzetközi előny elsősorban a kísérletezésben mutatkozik meg, nem az AI éles, nagy volumenű üzemeltetésében – és a magyar adatok is ebbe az irányba mutatnak.
A kutatás több olyan területet is azonosított, ahol jelentős fejlődésre van szükség. A legsürgetőbb kihívások a következők:
A nemzetközi kutatások hasonló kihívásokat azonosítanak a beszerzési vezetők körében: belső IT- és AI-kompetenciahiányt; gyenge adatminőség-kezelést – ez itthon is visszaköszön, hiszen a szervezeteknek mindössze 42%-a végez akár csak alkalmi adattisztítást is –; adatbiztonsági aggályokat, bár ezek egyre kevésbé jelentenek gondot, ahogy a vállalati AI-megoldások éretté válnak; valamint egyre szűkülő szakemberkínálatot, mivel az AI-tehetségekért folyó globális verseny megnehezíti a szakértői csapatok felépítését és megtartását.
A kutatás négy olyan területet azonosít, amely azonnali figyelmet igényel:
A digitális átalakulás már zajlik a magyar beszerzési szektorban, de a fejlődési lehetőségek jelentős része még kihasználatlan. Van azonban okunk a bizakodásra: az iparág nyitott a változásra, a szakemberek 68%-a aktívan keresi a folyamatfejlesztési lehetőségeket.
Fontos felismerni, hogy ez az átalakulás egyszerre technológiai és kulturális váltás. Az adatok egyértelműen mutatják: azoknál a szervezeteknél, ahol a beszerzési vezetők aktívan foglalkoznak az automatizáció lehetőségeivel, jóval magasabb az AI-eszközök alkalmazási aránya.
A beszerzés jövője jóval túlmutat a végtelen e-mail-láncokon és a táblázatkezelésen. A siker alapját az intelligens automatizáció, az adatvezérelt döntéshozatal és az erős partnerkapcsolatokat előtérbe helyező stratégiai tervezés adja.
A magyar beszerzési szervezetek előtt álló legnagyobb feladat, hogy megtalálják az egyensúlyt a működési kiválóság fenntartása és a technológiai innováció ösztönzése között. Az átalakulás sikere három tényezőn múlik: átfogó képzési programokon, erős technológiai infrastruktúrán, és – ami a legfontosabb – a vezetés töretlen elköteleződésén a digitális átalakulás mellett.
1. Mire épül ez a kutatás?77 beszerzési szakember megkérdezésén alapul, amelyet az MLBKT-vel, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társasággal közösen végeztünk. A válaszadók döntő többsége 500 fő feletti nagyvállalatoktól érkezett, a gyártó- és energiaipar különösen jól képviseltette magát.
2. Mennyire van lemaradva a magyar beszerzés az AI-alkalmazásban?Érdemi a lemaradás a bevezetés terén: a megkérdezett magyar szervezetek 56%-a egyáltalán nem vezetett be AI-megoldást, 32% alkalmanként használ ilyet, és mindössze 10% rendszeres felhasználó. Nemzetközi szinten a Deloitte CPO-kutatása szerint a vezetők 92%-a értékeli vagy tervezi a generatív AI bevezetését. Fontos árnyalat, hogy a nagy léptékű bevezetés globálisan is alacsony szinten áll – a nemzetközi előny elsősorban a szándékban és a pilotprojektekben mutatkozik meg, nem a tényleges üzemeltetésben.
3. Ha a vállalatoknál van beszerzési rendszer, miért bonyolítják mégis e-mailben a tendereket?Mert a rendszer megléte és a folyamatok tényleges átállása két különböző dolog. Még azok között a szervezetek között is, ahol van beszerzési rendszer, 80% továbbra is e-mailben kezeli a tendereket, és 73% szakszoftver nélkül értékeli az ajánlatokat. Az eszköz megvan, a munkafolyamatok viszont nem költöztek át bele.
4. Mi a legnagyobb akadálya az AI bevezetésének a magyar beszerzésben?A képzés hiánya. A megkérdezett szakemberek 82%-a nem kapott képzést sem AI-ban, sem automatizációban. Szorosan mögötte következnek a stratégiai hiányosságok – a szervezetek 52%-ánál nincsenek kijelölt digitális átalakulási célok és mutatók –, valamint az adatminőség, hiszen mindössze 42% végez akár csak alkalmi adattisztítást is. Ezek egyikét sem oldja meg önmagában egy szoftver megvásárlása.
5. Hol érdemes elkezdeni az átalakulást?Az alapokkal, még az AI előtt: a manuális és e-mail-alapú folyamatokat érdemes integrált rendszerekbe költöztetni, rendszeres adattisztítást bevezetni, mérhető átalakulási célokat kijelölni, majd ezután fejleszteni a munkaerő képességeit. Az AI csak tiszta, konzisztens, jól karbantartott adatokon tud valódi értéket teremteni – az adatminőség tehát előfeltétel, nem utólagos lépés.
.png)
.png)
.png)
.png)