.png)
Röviden: A hazai gyümölcstermés 2025-ben harmadával esett, a 2026-os aszály pedig erősíti a trendet – a gyenge termésévekkel már tervezni kell, nem kivételként kezelni őket. A két-három helyi beszállítóra épülő logika felmondja a szolgálatot, ha ugyanaz a fagy vagy aszály egyszerre sújtja mindet, ezért az ellenállóképesség három lépésen múlik: régiós beszállítói diverzifikáció, alternatív források előzetes minősítése, és a beszerzési adatok egy helyen, visszakereshetően tartása. Egy rendszer az időjárást nem változtatja meg, de lerövidíti a reakcióidőt, és láthatóvá teszi a beszállítói kockázatot, mielőtt fennakadássá válna.
2025-ben a hazai gyümölcstermés volumene egyharmadával esett, a barack termésmennyisége 68, az almáé 48 százalékkal. Az utóbbi a KSH szerint a valaha mért leggyengébb almatermés. A növénytermesztés összvolumene 7,9 százalékkal csökkent, az egyes kultúrák teljesítménye viszont szélsőségesen szórt: miközben a gyümölcs harmadával esett, a búza mennyisége nőtt az előző évhez képest.
Aki alapanyagként dolgozik gyümölccsel, zöldséggel vagy gabonával, annál egy ilyen év közvetlenül a beszerzést borítja fel. Gyenge termésév előbb-utóbb újra lesz, a beszerzés felépítése dönti el, mekkora nyomot hagy.
A terméshozamok évről évre nagyobb ingadozást mutatnak, és ez már tervezendő tényező, nem ritka kivétel. A KSH a 2025-ös visszaesés hátterében a szélsőséges időjárási körülményeket jelöli meg: egy tavaszi fagyhullámot, majd nyári aszályt, különösen az ország középső területein.
2026 ezt a mintát erősíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a HungaroMet adatai szerint a nyár derekára az ország területének mintegy háromnegyedét súlyos vagy extrém aszály sújtotta, és a szántóföldi növények idő előtti száradása több helyen visszafordíthatatlan károkat okozott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai anyagai szerint a vízhiány elsősorban az öntözés nélküli területeket és a víz iránt érzékenyebb kultúrákat, például a zöldség- és gyümölcstermesztést érinti.
A beszerzés szempontjából a részletek másodlagosak. A lényeg: a hazai alapanyag-kínálat egyik évről a másikra jelentősen ingadozhat, és a szűk év egyre inkább a tervezés része, nem a kivétel.
A klasszikus beszerzési logika, vagyis a két-három bevált beszállítóval való munka, épp egy gyenge évben mondja fel a szolgálatot. Ha a beszállítók ugyanabban a mikroklímában működnek, ugyanaz a fagy vagy aszály egyszerre mindannyiukat érinti. A tartalék pont akkor hiányzik, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A védekezés a beszerzés felépítésében rejlik, és három elemre bontható.
Az első a beszállítói diverzifikáció, reális kereteken belül. A mezőgazdasági alapanyagoknál, például a nyers tejnél, az almánál vagy a szilázsnál a szállítási távolság gyorsan felemészti a megtakarítást, így a diverzifikáció nem az ország túlsó feléből behozott beszállítót jelent, hanem a régión belül előre felmért, több lábon álló beszállítói kört, amely kiesés esetén gyorsan aktiválható. Ehhez ismerni kell a beszállítókat, nemcsak az áraikat, hanem azt is, honnan és milyen kockázati profillal szállítanak.
A második a beszállítók előzetes minősítése. Ha egy gyenge évben gyorsan kell alternatív forrás, arra nincs idő, hogy akkor kezdődjön az élelmiszer-biztonsági (NÉBIH, HACCP) és minőségi megfelelőség ellenőrzése. Ezt előre érdemes elvégezni, hogy a kínálat szűkülésekor egy már felmért, kvalifikált listáról lehessen választani.
A harmadik a tervezhetőség. Ha a beszerzési adatok egy helyen, visszakereshetően megtalálhatók, a korábbi időszakok mintázatai láthatóvá válnak, és a beszerző nem az utolsó pillanatban, a szűkös kínálat felhajtotta áron kényszerül vásárolni, hanem a várható igényt időben, a piaci áremelkedés előtt le tudja kötni.
Egy beszerzési platform a termést nem befolyásolja, és egy aszályos évet sem old meg. Amit megtesz: lerövidíti a beszerzés reakcióidejét, és láthatóvá teszi a beszállítói kockázatot, mielőtt fennakadássá válna.
A reakcióidő rövidülése kézzelfogható. Egy AI-alapú rendszerben a beszállítói adatok, minősítések és kockázati profilok egy helyen vannak, nem szétszórva e-mailekben és táblázatokban. A rendszer figyeli a beszállítói teljesítményt és a szállítási határidőket, és jelez, ha valamelyik partner kockázati zónába kerül. Amikor egy helyi partner kiesést jelez, a keresés egy előre felmért, régiós listáról indul, és az ajánlatkérés a már minősített termelőknek azonnal kiküldhető, nem az üres lapról kell kezdeni. A kisebb, helyi termelők bevonását az is segíti, hogy a beszállítói oldalon a részvétel díjmentes, és nem igényel telepítést, csak egy böngészőt.
A Fluenta One mezőgazdasági megközelítése ezt a logikát követi: rövidebb, kezelhetőbb ellátási láncok, kevesebb veszteség, és proaktív beszállítói kockázatkezelés pénzügyi, működési és minőségi szempontok mentén.
A kiindulópont a legkritikusabb alapanyagok beszállítói körének átvizsgálása: hányan vannak, és hol helyezkednek el földrajzilag. A következő lépés a lehetséges alternatív beszállítók előzetes felmérése, még mielőtt szükség lenne rájuk. Végül a beszerzési adatok egységes átláthatósága, mert ami nem látható, azt nehéz időben kezelni.
A hozamingadozást egyetlen szereplő sem tudja megszüntetni. A beszerzési lánc ellenállóképessége viszont alakítható, és egy szélsőséges évben ez döntheti el, hogy a terméskiesés átmeneti fennakadás marad, vagy komoly ellátási zavarrá nő.
A Fluenta One mezőgazdasági oldalán utánaolvashat, hogyan kezelhető a szezonalitás és a beszállítói kockázat egy rendszerben.
Források:
.png)
.png)
.png)
.png)