.png)
Röviden: A mezőgazdaságban a felvásárlási árat a piac diktálja, miközben az inputköltségek magasan ragadnak – az árrést mindkét oldalról szorítva. A beszerzési ár viszont más: műtrágya, üzemanyag vagy takarmány vásárlásakor a gazdálkodó a vevő, és elektronikus árlejtéssel versenyt teremthet a beszállítói között, ami a standardizált inputoknál jellemzően 10–25 százalékos megtakarítást hoz. Egy AI-alapú rendszer automatizálja az ajánlatkérést, az összehasonlítást és az aukciót, így a szokásos „nincs idő, nincs ember" ellenvetés elesik – és a legnagyobb, legrendszeresebb inputköltségeknél érdemes kezdeni.
A tejpiacon ma jelentős az árszakadás. A K&H 2026-os agrárelemzése szerint a hosszú távú szerződéssel rendelkező termelők nagyjából 100 forintos áron értékesítik a nyerstejet, mások viszont 80 forintos spotáron kénytelenek piacra vinni. Ez sok esetben önköltség alatti értékesítés.
A felvásárlási árat jellemzően nem a termelő szabja meg, hanem ár-elfogadó pozícióban van: a felvásárló, a feldolgozó vagy a kereskedelmi lánc diktál. Amikor ez az ár az önköltség közelébe vagy alá csúszik, az árrés elolvad, miközben a költségek maradnak.
A bevételi oldalon a nyomott felvásárlási ár áll, a költségoldalon a magasan ragadt input: műtrágya, növényvédő szer, üzemanyag, gépalkatrész.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása pénzben kifejezve nőtt, de ezt csak az árak emelkedése hozta, a termelt volumen közben csökkent. Kevesebb termés, magasabb ár, emelkedő inputköltségek. A KSH szerint a ráfordítási oldalon a műtrágya és takarmány drágulása szűkítette a mozgásteret.
A nyomás 2026-ban is megmaradt. A K&H szakértői szerint az alacsony termelői árak, az aszály és az erős forint együtt komoly kihívást jelentenek, és azok a szereplők maradnak talpon, akik erős likviditás mellett hatékonyságot növelnek. Az árra várni kevés, a hatékonyságon viszont van fogás.
A felvásárlási ár fölött szinte nincs mozgástér. A tárgyalási tér néhány százalék, a végén a piac dönt.
A beszerzési ár egészen más. Műtrágya, üzemanyag, vetőmag vagy takarmánykomponens vásárlásakor a gazdálkodó a vevő, és a vevő versenyt tud teremteni a beszállítói között, ha van hozzá eszköze. Ezt a mozgásteret a legtöbb gazdaság kihasználatlanul hagyja.
Erre való az elektronikus árlejtés, más néven fordított aukció, amelyet a beszerzési szakma régóta használ, a mezőgazdaságban mégis ritkán alkalmaznak. Az egyenkénti ajánlatkérés és e-mailes összehasonlítás helyett a beszállítók egy online felületen, egy időben, egymás ellen versenyeznek a megrendelésért. A licit iránya fordított, az ár lefelé mozog.
Ez a módszer a standardizált inputoknál működik igazán, ahol az ár az érdemi különbség: műtrágya, üzemanyag, gépalkatrész. Itt a beszállító is pontosan látja, milyen ajánlatok mentén nyer vagy veszít, a verseny átlátható.
A hazai szakmai tapasztalat szerint egy beszerzési aukció 10–25 százalékos megtakarítást is hozhat, jellemzően egy-két órás koncentrált versenyben. A számok a saját költésre vetítve válnak beszédessé. Egy gazdaság, amely évi 100 millió forintot költ műtrágyára és üzemanyagra, már 10 százalékos csökkenéssel is 10 millió forintot tart bent. Ez az összeg nem egyszeri: minden évben ismétlődik, és közvetlenül a megmaradt árréshez adódik, mert az input oldalon nyert forint már nem függ a felvásárlási ártól. Egy ekkora megtakarítás jellemzően az első nagy volumenű versenyeztetéssel megtermeli egy ilyen rendszer éves díját.
Ez a leggyakoribb és teljesen jogos ellenvetés. A mezőgazdaságban a munkaerő-ráfordítás tovább csökkent, és aki maradt, annak nincs kapacitása fél napot tölteni ajánlatok bekérésével és rendszerezésével minden egyes beszerzésnél. Főállású beszerzőt felvenni nem minden esetben reális, a folyamat automatizálása viszont az.
Egy AI-alapú beszerzési rendszerben az ajánlatkérés egyetlen sablonból indul, a beérkező ajánlatokat a rendszer hasonlítja össze, jelzi a kockázatos tételeket, és az aukciót is levezényli. Az emberi döntés ott marad, ahol tényleg szükség van rá, az adatmásolás megszűnik. A papíralapú és e-mailes adminisztráció kiváltása önmagában időt szabadít fel, ráadásul adatvesztés nélkül.
Nincs semmilyen plusz adminisztráció: a meglévő ERP-vel vagy könyvelőszoftverrel összekötve a törzsadatok és a lezárt megrendelések átáramlanak a rendszerek között, így a beszerzést nem kell külön, kétszer rögzíteni.
A teljes működést nem szükséges átalakítani, és a bevezetés sem húzódik évekig. A Fluenta One alacsony kódigényű felépítése miatt - igénytől függően - akár azonnal, vagy néhány hét alatt üzemkész, így a rendszer beállítása nem akasztja meg a tavaszi vagy őszi munkacsúcsot.
A kiindulópont a legnagyobb, legrendszeresebb inputköltség, jellemzően a műtrágya és az üzemanyag. Itt egyetlen jól levezényelt versenyeztetés is érzékelhető összeget hoz.
Ahol van mód összevont mennyiségre ajánlatot kérni, ott a matek még kedvezőbb: a nagyobb volumen erősebb tárgyalási pozíciót ad, mint amit egy szereplő önállóan elérne.
Amíg a bevétel nagyrészt a piac kegyétől függ, a beszerzés az egyik utolsó terület, ahol a döntés valóban a gazdálkodó kezében van.
Hogy ez a saját vállalatánál mekkora tartalékot jelent, azt a főbb inputköltségekre vetített néhány százalék gyorsan megmutatja. A Fluenta One mezőgazdasági oldalán utánaolvashat, hogyan néz ez ki a gyakorlatban.
Források:
.png)
.png)
.png)
.png)
.png)