.png)
Röviden: Az elmúlt évtized legnagyobb építésügyi átalakulása 2026 januárjában lépett hatályba, és mintegy száz ponton írta át az építési szabályozást – ez az új TÉKA, amely felváltotta az OTÉK-ot. A változások egy része az ingatlanfejlesztőknek kedvez: a loggiák már nem számítanak bele a szintterületi mutatóba, az utólagos hőszigetelés pedig nem minősül bővítésnek. Három ponton viszont a kivitelező helyzetét szigorítja: a tervező tényleges vétójogot kapott a használatbavételnél, az ÉTDR tervlapjai nyilvánossá váltak, a BIM pedig kötelezővé válik az állami tendereknél. Mindháromban közös a dokumentáltság: 2026-ban a projekt lezárása és kifizetése azon múlik, igazolható-e verzióról verzióra, ki mikor mit tett.
Az elmúlt évtized legnagyobb építésügyi átalakulását éljük. A 2025 legvégén kihirdetett kormányrendelet, amely egyszerre tizennégy területrendezési és építésügyi jogszabályt módosított, január közepén lépett hatályba, és mintegy száz ponton írta át a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatát, a TÉKA-t. Ez váltotta fel a korábbi OTÉK-ot. A változások egy része könnyítés, más része viszont alapjaiban rendezi át, hogy kinek mennyi a mozgástere egy projekten belül. A rövid összefoglaló: 2026-ban a tervező pozíciója erősödött, a kivitelezőé szűkült, a nyilvánosságé pedig kitágult.
A TÉKA-módosítás értelmében a loggiák és a két oldalról falakkal határolt, helyiséghez csatlakozó külső terek teljesen kikerültek a bruttó szintterületi mutató számításából. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fejlesztő úgy növelheti egy ingatlan használati értékét és vonzerejét, hogy közben nem lépi túl a helyi építési szabályzat beépítési korlátait. Ugyanakkora telken több eladható minőség, a beépítési plafon feszegetése nélkül.
Hasonlóan praktikus a másik könnyítés: a meglévő épületek utólagos hőszigetelése mostantól nem minősül bővítésnek, így a beépítési határérték túllépése esetén is jogszerűen elvégezhető. Ez felgyorsítja a társasházak energetikai korszerűsítését, és megnyit egy olyan felújítási piacot, ami eddig sok helyen a szabályozáson akadt el.
Ha Ön ingatlanfejlesztő vagy építtető, a fentiek jó hírek: több eladható érték, gyorsabban megtérülő felújítás. A most következő változások viszont a generálkivitelező oldaláról nézve egészen mást jelentenek. Ugyanaz a reform az egyik szereplőnek profitot hoz, a másiknak kockázatot, és pont ez teszi fontossá, hogy ki melyik oldalon áll.
Bár a fejlesztő örül a több eladható területnek, a megvalósítás terhe és a tervezői vétó kockázata a kivitelező vállát nyomja. A használatbavételi eljárásban a tervező mostantól tényleges vétójogot kapott. Ha a kivitelező a külső megjelenést érintően eltér a tervektől (anyaghasználatban, a nyílászárók elhelyezésében vagy akár csak a színezésben), akkor az építész tervező jóváhagyó nyilatkozata nélkül a hatóság nem adhatja ki a használatbavételi engedélyt.
Ez a gyakorlatban sokkal élesebb, mint amilyennek hangzik. Eddig egy terveltérés jellemzően utólag, egyeztetéssel rendeződött. Mostantól viszont a projekt lezárása, vagyis a pénz megérkezése azon múlik, hogy a tervező rábólint-e. Ha alapos indok nélkül tagadja meg a hozzájárulást, az építtető fordulhat a Területi Építész Kamarához, de ez idő, és a jogorvoslat is a tervezői oldalt tekinti kiindulópontnak. A hatalmi egyensúly egyértelműen a tervező felé billent.
A gyakorlati következmény nem a „ne térjünk el a tervtől" parancs, hiszen a valóságban mindig lesz eltérés. Inkább az, hogy minden eltérést dokumentáltan, időben vissza kell vezetni a tervezőhöz, és be kell szerezni a jóváhagyását, még mielőtt a használatbavételhez érnénk.
A szigorúbb szabály önmagában nem gyorsítja fel a tervezőt. Ha valaki dacos, vagy egyszerűen három hétig ki sem nyitja a levelet, attól még állni fog a projekt, ezen semmilyen rendszer nem változtat. Amit viszont egy kivitelező megtehet, az az, hogy bármikor bizonyítani tudja: ő időben elküldte a módosítást jóváhagyásra. Ez nem a csúszást szünteti meg, de azt eldönti, kire terhelődik a következménye. Ha az egész levelezés, minden verzióval és időbélyeggel, egy helyen visszakereshető, fekete-fehéren látszik, ki mikor mit tett le az asztalra, és a késés nem a dokumentálatlanság miatt válik a kivitelező kárává. Az építőiparban ez legalább annyit ér, mint a sebesség.
Aki mindezt e-mailekben és telefonhívásokban intézi, az a projekt végén fog szembesülni azzal, hogy egy fél éve elküldött, de sosem visszaigazolt módosítás miatt áll a használatbavétel, és utólag próbálja bizonyítani, hogy nem rajta múlt.
Június végén helyreálltak az ügyféli jogok az építésügyi hatósági eljárásokban, felszámolva az ügyfélfogalom korábbi szűkítését. Ezzel egy időben megnyílt az ÉTDR nyilvános felülete, új dizájnnal és kereséssel. A következménye a beruházók szempontjából a legfontosabb: a július 28-át követően indított eljárásokban a nyilvános tervlapok, így a helyszínrajzok, az utcai homlokzatok és a látványtervek, bárki számára megtekinthetővé válnak.
Ez erősebb társadalmi kontrollt és alaposabb előkészítési kényszert jelent. Ami eddig az iroda falai között maradt, az most kikerül a nyilvánosság elé, még azelőtt, hogy egyetlen kapavágás megtörtént volna. Egy elavult vagy pontatlan verzió publikálása így nem belső hiba többé, hanem nyilvánosan látható hiba.
A legnagyobb tétet nem a TÉKA maga hozza, hanem a mellé érkező digitális átállás. A 31/2024. ÉKM rendelet fokozatosan kötelezővé teszi a BIM-alapú tervezést és megvalósítást az állami beruházásokban: a magasépítés után 2026. július 1-től a vasútépítés is sorra kerül az uniós értékhatárt elérő projekteknél, a vízépítés és a közműépítés pedig a következő két évben követi.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki állami tenderre akar pályázni, annak ki kell építenie egy közös adatkörnyezetet (CDE): egy olyan felületet, ahol a projekt minden terve, modellje és dokumentuma egy helyen, verziókövetéssel és átláthatóan él. A rendelet ezt nem ajánlásként, hanem a részvétel feltételeként kezeli. Aki fájlokban és e-mailben dolgozik, az a következő állami körből egyszerűen kimarad.
Van emellett egy kevésbé látványos, de fontos intézményi változás is: 2026-tól az építésügyi minőségellenőrzés centralizálódott, a korábbi ÉMI feladatait és az állami BIM-teendőket a KTI vette át. A hatósági oldal tehát maga is egységesebb, digitálisabb működés felé mozdult, ami a beruházóktól is ugyanezt várja el.
A közös szál mindhárom változás mögött ugyanaz: több kötelező dokumentum, több visszakereshető verzió, több nyomonkövethetőség. A tervező pozíciója azért erősödött, mert a szabályozás az ő jóváhagyását tette a használatbavétel kapujává. A nyilvánosság azért számít, mert a hibák többé nem maradnak házon belül. A BIM azért lett belépő, mert állami tender nélküle már nem elérhető. Egyik sem drámai önmagában, együtt viszont a tervhűséget és a dokumentáltságot tették a sikeres projektlezárás feltételévé.
Aki a jóváhagyási láncot és a verziókövetést továbbra is e-mailben, megosztott mappákban és fejben tartja, az 2026-ban nem egyszerűen kényelmetlenséget vállal, hanem a projekt lezárását és ezzel a kifizetést kockáztatja. A megfelelés végső soron azon dől el, hogy a cég mennyire fegyelmezetten kezeli a saját dokumentumait, nem a rendelet szövegén.
Ezt a bizonyíthatóságot adja a Fluenta One. A szoftver a szerződéseket, a terveket és a hozzájuk tartozó jóváhagyásokat élő, verziózott objektumként kezeli: minden módosítás új verziót hoz létre, a korábbi megmarad, és minden jóváhagyás nyoma időbélyeggel, egy több éven át megőrzött, módosíthatatlan naplóban rögzül. A használatbavétel előtt így nem kell a fél éves levelezést átkutatni, egyetlen helyről előáll a forrásokkal és időbélyeggel hitelesített dokumentáció. A rendszerben a kommunikáció sem szóródik szét az e-mailfiókokban: minden üzenet ahhoz a tervhez, módosításhoz vagy jóváhagyási ponthoz kötve marad, amiről szól, így utólag is egyértelmű, ki mikor mit küldött és mire válaszolt. Ha egy módosítás jóváhagyás nélkül maradt, az időben látszik, nem a használatbavétel napján derül ki. Ugyanezt a verziózott, auditálható dokumentumkezelést követeli meg egyébként az állami tenderekhez előírt közös adatkörnyezet is, így a megfelelés és a napi működés ugyanabból a rendszerből él. A szoftver a meglévő BIM és ERP mellé illeszkedik, nem helyettesíti őket.
A dokumentumértelmezés itt külön is számít: a szoftver a szkennelt, régi vagy többféle formátumú terveket és jóváhagyásokat is strukturált, kereshető adattá alakítja, így a korábbi projektek anyaga sem egy holt archívumban áll, hanem bármikor előhívható.
A reform lényege egyetlen mondatban: 2026-ban amit a cég nem tud igazolni, azt lezárni és kiszámlázni sem tudja. Aki a jóváhagyásait és a verzióit rendezetten tartja, annak a használatbavétel adminisztráció; akinek szétszórtan áll, annak kockázat.
Egy rövid bemutatón megnézzük, hogyan állna össze mindez a saját projektjein. Kérek bemutatót →